Nem mindenki politikai okok miatt szánta rá magát a nagy útra

A generációk között van különbség, hisz nem mindenki politikai okok miatt szánta rá magát a nagy útra. Így a fiatalabbak már nem azokkal az érzésekkel gondolnak a hazára, mint az 45-ben vagy 56-ban kijöttek. Azok a gyerekek, akik pedig itt születtek, már csak turista látványosságként és egzotikumként élik meg szüleik hazáját. Ezért is vagyok izgalomba, vajon milyenek lesznek a kanadai magyar gyerekek.

Az Arany János Hétvégi Magyar Általános iskolába visz az utunk. Kanada egy multikulturális ország, akit befogad azt egy idő után ugyanazok a jogok illetik meg mint a bennszülötteket. Azonban kultúrájuk ápolását rájuk bízza, nem finanszírozza, illetve, ha egyesületként működnek és pályázhatnak. Torontóban a Magyarok Háza tud pályázni, de a Magyar Rádió nem.

A hétvégi iskolában a gyerekek pótolni tudják azt a hátrányt, amit amiben amiatt vannak, hogy nincs külön magyar iskola. Óvodás kortól egészen középiskolás korig tanulhatnak a gyerekek, igaz csak hétvégén. Történelem, magyar, nyelvtan és még sok minden más is szerepel a tantárgyak között. Vélhetően sokan tartják fontosnak ezt, hisz többszáz gyerek jár a magyar iskolák valamelyikébe. iskolából is több van, ahova most megyünk azt a Magyarok háza tartja fenn.

A mai napon én az óvodásokkal és a kisiskolásokkal találkozom. Meglep, hogy mennyi szülő jön el a gyerekekkel az előadásra.

Meglep, hogy milyen szépen beszélnek magyarul

A gyerekek ugyanolyan izgalommal ülnek be a terembe mint otthon, és nézik a bácsit, aki őket szórakoztatni fogja.

Itt is meglep, hogy milyen szépen beszélnek magyarul. Tiszta kiejtéssel éneklik a nekik szóló dalokat, tapsolnak, nevetnek, táncolnak. A műsor közben teljesen elfelejtem, hogy hol is vagyok, itthon vagy otthon. mert már itt is itthon érzem magam.

A műsort követően csinálunk egy csoportképet a gyerekekkel, majd arra kérnek, hogy maradjak velük, legyek a tanár-bácsijuk. Aztán megértik, hogy ez túl nagy és teljesíthetetlen kérés, és békében válunk el egymástól.

Még van idő egy kicsit beszélgetni a szülőkkel, és természetesen mindenkinek van története, hogy miért jött el otthonról. Egyre több azok száma, akik a jobb élet reményében fogják a vándorbotot, többen jelzik, hogy majd hazajönnek pár év múlva. Hogy mennyien lesznek akikkel otthon is találkozom, nem tudom. Vélem, azok száma lesz kisebb, akikre ráismerek majd az otthoni utcán.