Az apjuk meg is bánta, hogy megmutatta nekik a hangszerek világát. Azt mondta, maradjanak mégiscsak csak a kaptafánál, a tűnél, cérnánál, ollónál… abból szépen megélhetnek majd.

A három szegény szabólegény azonban egyre többet járt el muzsikálni hétszépségű, sokdombú falujuk „Pityes” nevű vendéglőjébe. Nem készült már több ruha, s a tű is rozsdásodni kezdett, a gombok elgurultak, a cérna spulnik szerteszét szaladtak.

Apjuk – bölcs ember lévén – látta, hogy az atyai szigorral már nem megy semmire, a fiúk mindáron zenélni szeretnének ezért az tanácsolta: „Lássatok világot, és ha lesz olyan hely ahol a zenétekre táncra perdül gyerek és felnőtt, akkor lesztek majd igazi muzsikusok.”

A három legény hát útra kelt és a koncert során derül ki, hogy milyen kalandos úton jutnak el arra a helyre ahol zenéjükre táncra perdülnek a gyerekek és a felnőttek. E közben megismerkedünk a hangszereikkel és a bátrabbak együtt zenélhetnek a három szegény szabólegénnyel.

Útjuk elmesélésében segítségükre lesz sok neves költő: A.A. Milne, Gazdag Erzsi, Devecseri László, József Attila, Gaál Zsuzsa, Kányádi Sándor. 

Közreműködik:

Hegyi Norbert, Norbi (jele a gomb) – bőgő basszus

Joós Tamás, Tomi (jele a mérőszalag) – ének, gitár

Dömötör Sándor (jele a spulni) – billentyűs hangszerek

https://www.facebook.com/pages/H%C3%A1rom-szeg%C3%A9ny-szab%C3%B3leg%C3%A9ny/509944269142944?ref=hl