Warning: Creating default object from empty value in /chroot/home/nrgcomco/joos.hu/html/modules/mod_featured_youtube_slider/helper.php on line 31
Warning: Creating default object from empty value in /chroot/home/nrgcomco/joos.hu/html/components/com_k2/models/item.php on line 494

Sajtószoba


Violin király Hatvan városában 2016-ban.

https://www.youtube.com/watch?v=J4PbNnHz3Bc

https://www.facebook.com/pg/Hatvani-Ny%C3%A1r-2016-1143514565669334/photos/?tab=album&album_id=1191617554192368


A 10kerkult cikke a "Három szegény szabólegény együttesről 2014. 09.18.

http://www.10kerkult.hu/muvelodes-muveszet/23-koncert/6017-a-harom-szabo-legenyek.html


A CENTRUM TV riportja a 2014. április 11-i Sebed a világ... József Attila estről. 

http://centrumtv.hu/watch.php?vid=0310e68da


A 10kerkult.hu cikke az Ördögkatlan Fesztivál kőbányai vonatkozásairól 

http://www.10kerkult.hu/muvelodes-muveszet/28-kitekinto/3704-muveszeink-az-orszagban-kitekinto.html

Nagykanizsa TV riportja az "Átlátszó víz legyen" műsorról

http://www.youtube.com/watch?v=KX03GDHWqbw


Ördögkatlan Fesztivál 2013. augusztus 2. 11:00 Palkonya Malomkert

http://www.ordogkatlan.hu/2013/06/zenes-mesejatek-palkonyai-malomparkban.html

A főpróba kiválóan sikerült.... a 10kerkult cikke a Violin király és Hanga királykisasszony meséje bemutatójáról.

2013. május 15. 10.00 Szabó Ervin Könyvtár

http://www.10kerkult.hu/muvelodes-muveszet/24-szinhaz/3296-a-foproba-kivaloan-sikeruelt.html

 

Cseh Tamás est a Magházban - a vaskarika.hu tudósítása

2013. április 13.

http://vaskarika.hu/galeria/kepek/2654/Cseh_Tamas_Emlekest_a_Maghazba

 

Legyen a költészet versünnep - 10kerkult cikke

http://www.10kerkult.hu/muvelodes-muveszet/26-irodalom-anyanyelv/3096-legyen-a-koelteszet-hetkoeznapi-versuennep.html

 

Budapest Rákosmente TV tudósítása a 2013. március 22-i  "Átlátszó víz legyen..." előadásról.

2013. március 26.

http://www.rakosmentetv.hu/video/cseh-tamas-est-atlatszo-viz-legyen-cimmel

 

Minálunk. hu tudósítása az "Ascher Oszkár Színház "Átlátszó víz legyen..." Cseh Tamás emlékest előadásról

2013. február 22.

http://www.minalunk.hu/rakosmente/hirek/6391/310/Elkoptak_feher_ingeink_____Nosztalgikus_es_keseredesen_mai_hangulatok#.USyKB81xVMI.facebook

 

Raffay Gábor riportja az Ascher Oszkár Színház "Átlátszó víz legyen..." Cseh Tamás emlékest előadásról

2013. február 22.

http://www.youtube.com/watch?v=_iLTI00SPL0

 

Új „énekmonduó” született

2013. január 29. - 10kerkult.hu 

http://www.10kerkult.hu/muvelodes-muveszet/23-koncert/2595-uj-enekmonduo-szueletett.html

 

2013. január 22. Duna Tv Kultikon adása a Cseh Tamás Nap Kőbányán

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=750743&pid=1034299

 

 2013. január 22. M1 Ma Reggel adása a Cseh Tamás Napról

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/01/22/09/Cseh_Tamas_emlekverseny_Kobanyan.aspx

 

 A dalok továbbélnek - A Cseh Tamás pályázatról

2013.01.03. vaskarika.hu

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/6160/a_dalok_tovabbelnek-joos_tamas_a_megalmodott_cseh_tamas_naprol/

 

2012. május 16. Lenti Városi Könyvtár

Megénekelt történelem, irodalom – Joós Tamás énekmondó előadássorozata a Lenti Városi Könyvtárban. Tv riport

 http://www.rtvslo.si/mmr/news/article/3929


A 2012. április 14-én 17.00 órakor a Vigyázó Sándor Művelődési Házban megtartott "Sebed a világ" című estem videó felvétele (teljes):

http://www.rakosmentetv.hu/video/kaleidoszkop-sebed-a-vilag-jozsef-attila-est

 

A 2012. április 14-én 17.00 órakor a Vigyázó Sándor Művelődési Házban megtartott "Sebed a világ" című estem híradója:

http://www.rakosmentetv.hu/video/sebed-a-vilag-jozsef-attila-est-a-vigyazoban

 

A 2012. április 11-én Budapesten, Kőbányán a Magyar Költészet parkjában a Magyar Költészet napja ünnepség híradója:

http://www.centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=9c9b68644

 

Rólam írták:

Pogány zsoltárok kísértenek - Erdélyi líra a MediaWave-en - wssz.hu

http://www.wssz.hu/tartalom/cikk/pogany-zsoltarok-kisertenek-erdelyi-lira-a-mediawave-en

 

Párbeszéd a közönséggel – válogatás az erdélyi magyar lírából - vaskarika.hu

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/2275/parbeszed_a_kozonseggel_valogatas_az_erdelyi_magyar_lirabol/

 

Színésztársalgó -sztv.hu

http://sztv.hu/szinesztarsalgo/szinesztarsalgo---majus-11

 

Cikk a szegedi Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola újságából:

„Mind a két oldalon állok”

Interjú Joós Tamás énekmondóval

 

Az idei március 15-e alkalmából rendezett iskolai ünnepély rendhagyó volt: Joós Tamás műsorát tekinthettük meg. A művész úr versek megzenésítésével és azok előadásával foglalkozik. Előadásában történelmi időutazás keretében a magyarság történetének állomásain keresztül érkeztünk meg annak egyik legfontosabb történelmi dátumához, 1848-hoz. Műsorairól és magáról az ünnepségről Földi Lili és Mikó Anna kérdezte.

F. L.: Hogy alakult ki ez a tevékenység, és emellett foglalkozik-e még mással is?

– Mindenkinek van főállása vagy munkája. Jelenleg Budapesten egy X. kerületi kulturális intézményt, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központot igazgatom. Életem eddigi részében is művelődési házakban dolgoztam, nagyobbrészt igazgatóként, és mellette van ez az „előadóművészeti dolog”, ami nem nevezhető mellékállásnak, de hobbinál azért több. Nem főállásban űzöm, hiszen nehéz lenne belőle megélni, viszont nagyon jól kiegészíti a munkámat. Mind a két oldalon állok – hol a színpadon, hol pedig szervezőként. Ez a tevékenység úgy alakult ki, hogy a könyvtár mellett, ahol édesanyám dolgozott, volt egy művelődési ház, ahol alapítottunk egy gitár együttest. Nem rockot játszottunk, hanem elkezdtünk verseket megzenésíteni. Azóta is ezt teszem, gyerekműsorokat, színdarabokat játszom, valamint népdalokat és históriás énekeket adok elő, immár 30-35 éve.

M. A.: Mindig egyedül lép fel, vagy azért – például egy gyerekszíndarab előadásakor – vannak társai?

– Van olyan gyerekszíndarab, amit egyedül adok elő. Nagyobbrészt szólóban szoktam játszani, viszont mindig volt valamilyen zenekarom, régebben a Folktarisznya nevű folk zenekar, most pedig a Három szegény szabólegény együttes. Ez egy aránylag új, háromtagú, gyermekzenéket játszó budapesti együttes, amelyhez két nagyon jó zenészkollegát sikerült megnyerni.

M. A.: Milyen gyakran hívják iskolai ünnepélyekre játszani?

– Elég sokszor. A mostani, március 15-éhez kapcsolódó műsorhoz hasonlóan szoktam játszani október 6-án, október 23-án, ezekre az ünnepekre szoktak hívni, illetve rendhagyó irodalomórákra. Az iskolákon kívül járok művelődési házakba, illetve különböző ünnepekre, koszorúzásokra. Hála Istennek szép számmal vannak felkérések.

F. L.: Honnan gyűjti össze azokat a dalokat, amiket előad?

– Több száz verset zenésítettem már meg, úgyhogy bőven van miből válogatni. Nagyon nagy a magyarnépdal-kincsestár, és nagyon széles a históriás történeti énekek tára is. Természetesen klasszikus vers-megzenésítéseket is játszom, például Cseh Tamástól vagy a Sebő együttestől olyan énekelt verseket, amelyek már lassan népdallá formálódtak, mert annyian ismerik. Ez mindig attól függ, hogy milyen műsorban énekelek. A gyerekműsorokban viszont kizárólag saját forrásból dolgozom.

M. A.: A gyerekek nem is tudják, mekkora kincstár, amiből dolgozik. A magyar szakra járva, a históriás énekek, pajkos énekek, széphistóriák között sem tanultuk a szerzők egy részét, akiktől ma szövegeket ismerhettünk meg.

Ez is az egyik célom. Főleg iskolai előadásokon igyekszem egy kicsit – a hagyományos oktatáshoz képest – más szemszögből megközelíteni akár a történelmet, akár az irodalmat. Jelen esetben a történelem kapcsán az énekek hátterét is be akartam mutatni, amitől érdekessé válnak. Valljuk be, a mai kor embere számára eléggé nehéz a szöveg nyelvezete, a dallamok sem olyanok, mint amiket mostanában dúdolgatunk. Szeretem a vers, dal mögött levő történeteket elmesélni, az olyan érdekességeket, amik hús-vérszerűvé teszi azokat az embereket, akiknek az énekeit vagy dalait énekelem. Több-kevesebb sikerrel azért sikerül így előadni, és valóban van egy komolyabb kutatás mögötte, így el tudom magyarázni a hangszer, az ének vagy az éneket megíró ember történetét.

M. A.: Nekem ez magyartanárként azért izgalmas, mert szinte azt tanítjuk, hogy volt Janus Pannonius, Balassi Bálint, Mikes Kelemen, esetleg szóba kerül Tinódi, Anonymus, aztán ugorhatunk, és elkezdődött a magyar irodalom. Ez persze nem így van, az egyetemen megtanultuk, hogy van itt még sok minden, ami sem az általános iskolában, sem a középiskolában nem kerül szóba, pedig nagyon érdekes. Ebből a sok „egyébből” kaphattunk most ízelítőt.

– Így állítják össze a tananyagot. Persze, hogy emblematikus figurája a históriás énekeknek Tinódi Lantos Sebestyén, de mellette voltak kortársak is. Én például Csepreg krónikájára találtam rá egy helytörténeti gyűjteményben: Tinódi után félszáz évvel élt az a csepregi diák, aki a csepregi vérengzést az 1620-as években, Bethlen Gábor idejében megírta. Úgy kezdi az éneket, ahogy Tinódi kezdi a Losonczi Istvánról szólót, ezért feltételeztem, hogy ismerte Tinódi művét és annak dallamát is. Ezért azt a játékot játszottam, hogy ugyanarra a dallamra éneklem ezt a ritmikailag egyező éneket is. 

M. A.: Ha már a ritmusnál tartunk, megütötte a fülemet az előadásban egy Balassi-strófára írt katonaének, ami nem Balassitól származott.

– Debreceni Szappanos János szerezte azt az éneket, maga a dallam is eléggé ismert dallam, nagyon sokszor hallani, többen is ismerik. Ez egy üdvözlet Bocskai István fejedelemhez.

F. L.: Sok hangszeren játszott. Igazából hány hangszeren tud játszani? Pengetősön kívül is játszik valamin?

Tíz alatt van azoknak a húros, pengetős hangszereknek a száma, amiken színpadon is játszom. Ezen kívül játszom még tekerőn – ami szintén húros, de más technikát igényel –, furulyán, különböző ritmushangszereken, citerán, és nagyon amatőr szinten pötyögök a zongorán, de azt csak a négy falnak tartogatom. Szájharmonikán is tudok játszani.  Először gitározni tanultam meg, és akkor jött a többi hangszer, amikor a népzenével komolyabban kezdtem foglalkozni.

M. A.: Hogyan állt össze az a műsor, amit hallottunk? Volt a szervező tanárnak valami kérése azon kívül, hogy március 15-ei műsorról van szó, valami koncepció, amit megbeszéltek?

– Fejes Edit tanárnővel beszélgettünk a műsoraimról, és ajánlottam neki, hogy tegyünk egy kis történelmi időutazást, ne csak 1848-ban ragadjunk le, hanem nagyobb ívű áttekintést képzelek el. Így több hangszert tudtam bemutatni, több olyan éneket, ami érdekes lehet. A két, egymást követő műsor is különbözött egymástól, nem pontosan ugyanazokat a dalokat játszottam, mert ez a közönség reakciójától is függ.

M. A.: Mit látott a közönségen?

– Érthető, hogy ezek a dolgok eléggé ismeretlenek ennek a korosztálynak. Ezzel tisztában voltam, és próbáltam érdekessé tenni számukra ezt a 45 percet. Nem feltétlenül volt célom, hogy mindent vissza tudjanak mondani, de az igen, hogy megmaradjon bennük valami. Lehet, hogy eszükbe jut később, hogy volt egyszer egy műsor, ahol hallották egyik-másik éneket, vagy hogy a kobozt onnan ismerik. Ha így lesz, az már nagy eredmény. Remélem, hogy azért valamennyire az iskolai tananyaghoz is tudtam olyan adalékot adni, amit lehet, hogy önök majd visszahallanak.

 

Földi Lili

 

Mikó Anna


VAS NÉPE - 2007. AUGUSZTUS 1.

Szombathely, Kapolcs (mt) - Két szombathelyi produkció is lesz augusztus 1-jén a kapolcsi Csigaháznál, mindkettő Joós Tamás projektje. Az egyik a Jeszenyin-műsor, a másik egy népzenei szerelemgyerek .

A két produkció olyan egyszerűen került be a Művészetek Völgye programjába, hogy Joós Tamás elküldte a felvételeket az egyik szervezőnek DVD-n, és azt mondták: igen, kell.

A Jeszenyin-műsor 2005-ben készült, amikor a költő születésének 110., halálának 80. évfordulója volt. Fábián László és Pungor János unszolására állította össze a megzenésített versek csokrát a TIT Irodalmi Köre, amelyben a versmondók Prikazovics Ferenc és Török Veronika, aki a munkája miatt most nem lép fel Kapolcson. Először a képtárban mutatták be az estet, amely az Ég veled, barátom címet viseli, és dióhéjban arról szól, hogy egy szegény parasztfiú vándorútra indul, és a városban lesz értelmiségi. A műsort az idei Énekmondó találkozón is előadták, Pungor János, a TIT elhunyt igazgatója emlékének ajánlva.

- Az előadás eltér a hagyományos megzenésített versek műsorától, kicsit sanzonosra vettük, talán a stílus tekintetében meg lehet említeni Viszockij nevét is - mondta Joós Tamás, a versek megzenésítője. - Nekem József Attila is eszembe jut, mert van a két költőnek egy-egy egymásra kísértetiesen hasonlító verssora. Éltem, és ebbe más is belehalt már - írja József Attila. Nem új dolog meghalni a földön, és nem újabb persze élni sem - írja Jeszenyin az Ég veled, barátom -ban, ami a műsor címadó dala lett.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

 


Vas Népe: Mesevendéglő - 2007. november 09.

 

Szombathely, Lenti - Lendületes, humoros szövegek, fülbemászó zenék, ez jellemzi a Cinke Singers lemezét, aminek a borítóját természetesen gyermekrajz díszíti. Gaál Zsuzsa verseit Joós Tamás zenésítette meg, aki itt mint Gerendás Zsozsó lép fel.

 

Gaál Zsuzsa eredetileg felnőtteknek írt: Kutyaélet című szociográfiáját az ÉS adta ki, San Pedro című felnőtteknek szóló meseregényét a Polgár Kiadó.

Sokáig a Nők Lapja meserovatának írt. Három éve pedig gyermekműsorokat készít; legutóbbi, az Egérrágta mesék pár hete volt a Lenti Városi Könyvtárban.

 

- Klasszikus gitár szakot végeztem, diákkoromban a Dörmögő Dömötörnek írtam verseket - mondja Gaál Zsuzsa, aki most 57 éves, nemrég születtek ikerleány unokái. Kismedve Panni és Kismedve Sára alakja a versekben őket személyesíti meg. A lenti könyvtárban önálló világot teremt a programjaival; Mesevendéglőjét rénszarvasok nevezték el Rénkedves Vendéglőnek, ahol a főszakács Kispupák Zsömle. Versei, meséi tele vannak tréfával, humorral, méghozzá úgy, mintha gyerekek mondták-gyűjteményét forgatná és alkalmazná írás közben. De nem. Azt mondja, Kontyos Ponty, a vízigúnya-készítő és társai (és kalandjaik) mind-mind saját kútfő, ezekkel a kitalációkkal, parádés humorsziporkákkal tarkított mesefolyamokkal szórakoztatja magát.

 

- Szeretek nevetni. Ez továbbvisz mindig, ennél jöbb dolog nem történhet az emberrel. Nagyon nagy találkozásunk volt Joós Tamással, ebbők született a Gerendás Zsozsó és a Cinke Singers című lemez.

 

Gaál Zsuzsának a Muravidéki Rádióban minden második vasárnap megy egy szappanoperája , a Vacka Rádió, amely minden alkalommal új történeteket sugároz a Rénkedves Vendéglőből. Ennek vendégei a muravidéki gyerekek és a környékbeli felnőttek. Az egyik programhoz készült a Cinke Singers, nagy sikere volt, CD-formában önállósodott.

 

Gaál Zsuzsa meséiről is érdemes szólni, mert ugyanaz a gyermek- és felnőttléleknek egyaránt kedves világ tárul fel bennük, amit a Cinke Singers CD-ről megismerhetünk. Egyik sorozata A Télapó naplója a lemezről már ismert Hókupacka Vackán játszódik. Hókupacka Vacka kiemelt hely, mert nemcsak a Télapó lakik itt, hanem a Húsvét Nyuszi (Önök tudták, hogy hímnemű?), Zelenák Józsi is. Nővérével, Nyulambulam Rózácskával együtt dolgozik, mert amikor nincs húsvét, akkor is csinálni kell valamit. Van egy bétéjük (abba ugye ketten kellenek): Káposzta és társa, ebben ténykednek, a Répa és a Karalábé Szakosztályok folyamatos fejlesztésén munkálkodva.

 

Az írónő tudja, hogy amt ő, a gyerekek is imádnak nevetni. Úgy fogalmaz:

szeretné megszerezni nekik is ezt a lehetőséget . Minden poén röptiben jön , írás közben. Sosem gondolta volna, hogy egyszer eljön az az idő, amikor reggeltől estig ír majd. Nagy szerencse, hogy aztán alkotásait kipróbálhatja a Mesevendéglőben, ami a gyerekszórakoztatás egy sajátos formája.

 

Szerző: Merklin Tímea

 

 Zalai Hírlap: Gyermekdalok a muravidéki rádióból - 2007.10.08. 
 
Egy fél éve indult rádióműsorhoz kapcsolódó dalok jelentek meg azon a gyerekeknek szóló CD-lemezen, amelynek bemutatóját szombaton tartották a Bánffy Központban.
 
- A Gerendás Zsozsó és a Cinke Singers név alatt futó lemez dalait Gaál Zsuzsa írónő és Joós Tamás énekmondó szerezte - mutatta be az albumot Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője, aki lapunknak azt is elmondta, hogy a rádióban tavasz óta hallható rendszeresen az a Vacka-rádió nevű gyermekműsor, melynek ötletadója szintén Gaál Zsuzsa volt.
 
- Ehhez a műsorhoz készült néhány dal, melyeknek akkora sikerük volt, hogy érdemesnek tartottuk a rádióban önállóan is bemutatni - folytatta Végi József. - Az ötlet végül odáig burjánzott, hogy elkészült ez a CD, amelyen Joós Tamás mellett számos muravidéki és néhány magyarországi gyermek is szerepel.
 
A Szombathelyen élő Joós Tamás mindezt annyival egészítette ki, hogy őt az ötlettel a dalszövegek szerzője kereste meg, s miután Üveggolyók címmel már korábban is volt hasonló próbálkozása, így örömmel fogadta el a felkérést. Arra törekedett, hogy a dalok révén a gyermekek számára még kevésbé ismert zenei világot is megjelenítsen.

Brassói lapok
[ 2004-05-07 ] Versekből merítve 
 
„Fogyunk, romlunk, mégis megvagyunk,/ győztes vesztes, ez is mi vagyunk...” Ezekkel a szavakkal indítja Joós Tamás azt a gyönyörű dal cd-t, amelyet az énekmondók 2003-as Kárpát-medencei találkozóján vettek fel Egerben.
 
„Nem jó ma versnek lenni, kiterítve feküdni” – licitál rá Joósra Dinnyés József is, Nagy Gáspár szavaival.
 
A hallgató ilyetén provokálása, a magyar énekmondók legjobb hagyományait átörökítő és új, korszerű hangzásokkal gazdagító dallamok, a Nagy Gáspár, Csoóri Sándor, Utassy József, Czegő Zoltán és más kortárs magyar költők veretes versezete nagyhatású. 63 perc élményzenében, 63 perc lírai, ám mégis kognitív hangulatban van része annak, aki Joós Tamás mellett meghallgatja az ungvári Credo, az óbecsei Primas Vista, az Igricek vagy a Hangraforgó, Kátai Zoltán, Budai Ádám és – aki külön is említést érdemel – a brassói Márk Attila dalait.
Márk Attila Nagy Gáspár Végvári ének című versének megzenésítésével, előadásával szerepel az albumon. „Erdély foglya vagy te, sorsa Nessus-inged, változatlanságát magadra teríted” – szól keserű-édes megállapítása.
Szintén 2003-as felvétel annak a Szombathelyen megjelent dalcédének az anyaga, amely a magyar énekmondók találkozójának gálaestjén hangzott el. 
 
Előadói Joós Tamás, Buda Ádám, Kercsmán Zsolt, Kátai Zoltán, Róka Szabolcs, Márk Attila és természetesen Dinnyés József.
 
A cédén is hallható köszöntőjében Fábián László megfogalmazza, miből fakad közel ötszáz esztendeje a magyar ének: „az egész énekmondásnak ez a mozgatója, megtartó ereje: a léttudatában eredendően megbántott ember tragikuma, beleoltva a mindennapok apró vigaszaiba.”
 
A Kárpát-medence énekmondóinak két, nemrég megjelent cd minden vers- és zenekedvelő kedvelt albuma lehet és a magyarórák kötelező szemléltető, hangoltató anyagává kellene válnia. Mert mint azt Dinnyés József – dalostársai nevében is – megfogalmazta a Magyar Közoktatási Minisztérium illetékesei számára: „Szükség van az iskolai élőzene-bemutatókra. A néptánc-oktatás bevezetése nyomán egy táncház-zenekari koncertet és táncestet szükséges rendezni az iskolákban. 
A hanglemez vagy zongorakíséret a tánchoz nem nyújt maradéktalan élvezetet. Egy »össztánc-táncház« nagy öröm lehet a tanulóknak, akik örömüket lelnék a táncban.
A nagyzenekari koncertekre bérletes előadások vagy csoportos látogatások szervezésében még eljuthatnak a diákok, hogy meghallgathassák – élőben – a zeneirodalom remekeit. A régi zene, a lant, a blockflöte, a gitár és a vonós kisegyüttesek koncertjeit, évente ebből is legalább egyet, be kell vinni az iskolába.
A harmadik műfaj, és nem utolsósorban, a verséneklők is előadhatnák alkotásaikat az iskolában. A közelmúlt és elsősorban a kortárs költészet műveire írt dallamok érzelmi/értelmi hatással hozhatják közelebb a diákokat a poézishez.
A három zenei műfaj a tananyag tartalmát kiegészíti. Mindhárom műfaj több tantárgy élményszerző összefoglalása, élményközvetítő szerző (ének, irodalom, földrajz, mozgáskultúra, történelem) .... 
Felejthetetlen élményt nyújthatunk a diákoknak tanulmányi éveik alatt.” 
A magyar énekmondók két cd-je hasonlóan felejthetetlen élményt nyújt.
 

 

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI MŰSOROK – RENDHAGYÓ IRODALOMÓRÁK

IRODALMI ÖSSZEÁLLÍTÁSOK

NÉPZENEI PROGRAMOK

EGYÉB MŰSOROK